Dorinával imádtunk búvárkodni a majdnem 28 fokos vízben, a látvány melyet a korallzátonyok gyönyörű élővilága adott, órákon és napokon keresztül lenyűgözött minket. A korallzátonyok és az ezekben élő virágállatok kizárólag a melegebb vizekben fordulnak elő. A korallok 20-220 méteres mélységben találhatóak, évente 1 cm-t nőnek. Táplálékuk állati plankton, a kő korallok az algákat és az algák termékeit is fogyasztják.
A Maldív szigetek körülbelül 3000 korallzátonyból és 1200 apró korallszigetekből áll . Ezeknek a legnagyobb tengerszint feletti magassága mindössze 2 méter , így ez szavakkal szinte le nem írható világ. A tengerszint folyamatos növekedése miatt, pár év múlva el fog tűnni a föld színéről. A korallok nagyon törékenyek. A hajók horgonyai és a gondatlan búvárok gyakran tesznek kárt bennük. Az emléktárgy kereskedelem következtében sok faj a kihalás szélére sodródott.
A zátonyok között számos állatfaj talált otthonra, mint például a teknősök, polipok, ráják, kisméretű cápák , murénák, barracudák és ezen kívül több ezer halfaj. Nagyon szerettünk volna látni közelről is egy igazi murénát, ezért csaliként fogtunk egy rákot és türelmesen vártuk, hogy belesétáljon a csapdánkba.200 muréna fajt ismerünk, a legtöbb fajnak erős kampós fogai vannak.
Ügyes és erős ragadozók, amik akár 3m-re is megnőhetnek. Méregmirigyeik vannak, melyek segítségével bénítják meg az áldozataikat. A mi murénánk viszont túl szemfüles volt, így nem dőlt be a turpisságnak, nevetve, méltóságteljesen úszott el mellettünk . Egyik esemény követte a másikat, épp hogy elengedtük a murénát észrevettünk egy tüskés ráját a sekély homokos vízben pihenni.A rája megragadja az áldozatát majd hosszú hajlékony farkát köré csavarja és tüskéit belenyomja a testébe, vagy pedig sebeket ejtve csapkod farkával. Farka tüskéivel azonban lőni is tud, és ügyesen célt is talál vele. Ez az a hal a mely 2006 szeptember 4.-én végzetes sebet ejtett a híres krokodil vadászon, Steve Örvájnon .
Újabb nap, újabb kalandok vártak ránk. Ezen a napon Maldív szigetek fővárosát, Malet tűztük ki úticélul. Male tengerszint feletti magassága 24 m, a szigetcsoport egyetlen városa, közel 82 ezer ember otthona. Ez a terület a térség legforgalmasabb kikötője és gazdasági központja is egyben. Legfontosabb kiviteli cikkje a szárított hal és a halkonzerv. A szóbeszédtől eltérően az emberek hihetetlen nyitottak.
Megkaptuk új idegenvezetőnket, Násru-t aki azt a feladatot kapta, hogy vigyázzon ránk, és amit lehet mutasson meg a városból. Az első, ami szembeötlő volt számunkra, az a rengeteg kosz, szemét és piaci hangulat még a főutcán is. A zöldség és gyümölcspiacon szinte minden más volt, mint amit a magyar szem megszokhatott, egy átlagos bevásárlás alkalmával. A dinnye kisebb volt a káposzta nagyobb, papayát meg még nem is láttam. A banánt viszont felismertük.
A látvány ellenére a szárított tonhal nem is volt olyan rossz. A nyershal piacon, már egy kicsit otthonosabban éreztem magam. Nagyon kíváncsiak voltunk a halak árára, ugyanis ha másból nem, horgászatból biztos meg tudnánk élni itt a szigeteken. Miután kishoppingoltuk magunkat tömegközlekedést is igénybe kellett venni, hogy visszajussunk szállásunkra, a hajóra. Ez viszont egy kicsit mást jelent, mint odahaza. Visszaérkezésünk után kisebb bakit követően majdnem felgyújtottuk a konyhát, de hála a jó égnek mindenki épen és egészségesen úszta meg az utolsó vacsorát.
Az önbecsülésem nem engedte meg, hogy kihagyjam az utolsó éjszakai lehetőséget egy cápa kifogására, és sikerült is. Egyedül, minden segítség nélkül másfél év után horogra csaltam egy cápát, fölemeltem, majd visszaengedtem a vízbe! Életem egyik legnagyobb kalandján vagyok túl Dorinával együtt. Öröm az ürümben, hogy másnap reggel Radu tájékoztatott minket arról, hogy ebéd után mosogatni is kell, azaz jött a felszerelés megtisztítása. A munka közben már mindenkinek az eltelt időszakon járt az esze, az izgalmas kalandokon, a szép tájakon, a gyönyörű állatokon. 3 szigeten jártunk, számos szebbnél szebb halat fogtunk és a fotózás sem volt utolsó.
Az elmúlt másfél évben körülbelül 600 órát töltöttünk parton és a természetben. Összesen nagyságrendileg 350kg halat fogtunk, és körülbelül 25 tavat és több folyót fedeztünk fel. Megismerkedtünk a Magyarországon fogható halak többségével és rengeteg új barátra leltünk. Jártunk víz alatt, föld alatt, a levegőben és a vízen, ettünk halat, békát polipot,kagylót és megtanultunk horgászni. A Maldív szigeteken közel 3 hetet töltöttünk, így rengeteg élménnyel tapasztalattal térünk haza Budapestre, hogy ezt megoszthassuk mindenkivel aki kíváncsi ránk.
Írta: Farsang Dorottya